Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Itt kerülne sor a béketárgyalások következő fordulójára, Moszkva az időpontot is megnevezte;
• Ukrán dróntámadás érte Oroszország egyik legféltettebb hadiüzemét, videón a becsapódás;
• Reagált a Kreml a német kancellár bejelentésére, háborús provokációnak minősítették a döntést;
• Drónzáport zúdított Moszkvára az ukrán hadsereg, leálltak a repterek;
• Putyin embere válaszolt Trump kemény üzenetére: „Rossz dolog a harmadik világháború, remélem, ezt Trump is felfogja!”

Köszönjük egész napos figyelmét, tartson velünk holnap is!

Egy dán és egy német újságírócsapat közel kétmillió, nyilvánosan elérhető dokumentumot elemzett, amik az orosz nukleáris bázisok fejlesztéséről és bővítéséről szólnak, írja a HVG. A Danwatch és a Der Spiegel vizsgálata szerint az elmúlt évtizedben különösen az Orenburg régióban történt jelentős modernizáció, ahol rakétasilókat újítottak fel vagy építettek teljesen újjá. A műholdképekkel megerősített iratok szerint az orosz hadsereg több új létesítményt is létrehozott a kazahsztáni határ közelében, egyidejűleg megerősítve a bázisok védelmét is. A fejlesztések mérete és részletessége egyértelműen egy átfogó nukleáris korszerűsítési programra utal.

A nyilvános közbeszerzési iratokból az is kiderült, hogy nemcsak építőanyagok és műszaki eszközök, hanem részletes tervek, alaprajzok és biztonsági rendszerek leírásai is elérhetők voltak. Ezek alapján pontos képet lehet kapni az egyes létesítmények felépítéséről, beleértve a kamerák, fegyverszekrények és védőberendezések helyét is. A szakértők szerint ezek az információk valójában rendkívül érzékeny adatnak számítanak, amelyeket normál esetben szigorúan titkosítanának. A Spiegel elemzése szerint nem kizárt, hogy a dokumentumok kiszivárogtatása szándékos lépés volt, hogy Oroszország erőt demonstráljon a NATO felé.

Meglepő módon a modernizáció során számos nyugati terméket is felhasználtak az orosz építkezéseken. A dokumentumok szerint többek között német cementet, szigetelőanyagot és ragasztót is alkalmaztak, gyakran a Knauf nevű ismert gyártótól. 

Donald Trump amerikai elnök mélységes csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország támadja Ukrajnát, miközben az Egyesült Államok próbálja segíteni a tárgyalási folyamatokat. Az amerikai vezető ugyanakkor egyelőre kételkedik abban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök becsapná őt, írja az Ukrajinszka Pravda.

Arra a kérdésre, hogy Putyin szabotálja-e az Ukrajna békéjének megteremtésére irányuló erőfeszítéseket, és hogy valóban a háború végét akarja-e, Trump azt mondta, „ezt nem tudja megmondani, de körülbelül két hét múlva már meg fogja tudni”.

Ki fogjuk deríteni, hogy becsap-e minket vagy sem, és ha igen, akkor egy kicsit másképp fogunk reagálni

– ígérte.

Trump szerint különmegbízottja, Steven Witkoff „fenomenális munkát végez, és most már nagyon eltökélten tárgyal” az orosz féllel.

Csak annyit mondhatok, hogy nagyon csalódott vagyok amiatt, ami néhány nappal ezelőtt történt, amikor Ukrajnában embereket öltek meg a tárgyalásoknak nevezhető események közepette. Nagyon csalódott vagyok emiatt. Nagyon, nagyon csalódott

– mondta az amerikai elnök.

Öt kamasz halt meg az oroszországi Irkutszk régióban, mert a túlzott alkoholfogyasztás miatt erőszak tört ki egy születésnapi partin – jelentette szerdán az Interfax orosz hírügynökség az MTI szerint.

A halottak 13 és 17 év közöttiek, egy lány is van közöttük – olvasható a regionális Nyomozó Bizottság szóvivőjére hivatkozó jelentésben.

Eszerint az egyik részeg fiatal késsel támadt a bulizókra, négyet megölt, négy másikat megsebesített, majd magával is végzett, felgyújtva egy kunyhót a kertben.

A sebesülteket Irkutszk város egyik kórházába szállították. Egyikük állapota a hírügynökségi jelentés szerint válságos.

Az ügyészek emberölés miatt nyomozást indítottak, a régióban háromnapos gyászt rendeltek el.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdai sajtóértekezletén kijelentette: egyértelmű, hogy a Trump-kormányzat „jelentős erőfeszítéseket tesz a békés rendezés érdekében”, és Oroszország hálás az amerikai elnök személyes közvetítési erőfeszítéseiért, ugyanakkor még sok részletet ki kell dolgozni, mielőtt békemegállapodás születhetne.

A Kreml szóvivője Donald Trump amerikai elnök azon keddi megjegyzését kommentálva, hogy Vlagyimir Putyin „a tűzzel játszik”, amikor nem hajlandó tűzszüneti tárgyalásokat folytatni Kijevvel, azt mondta, hogy az orosz elnök számára a nemzeti érdekek a legfontosabbak.

Akárcsak az Egyesült Államoknak, Oroszországnak is megvannak a saját nemzeti érdekei, amelyek számunkra és elnökünk számára is mindenek előtt állnak

– hangsúlyozta Peszkov.

A szóvivő hozzáfűzte, hogy intenzíven készülnek a tárgyalások következő fordulójára az ukrán oldallal, és közben fenntartják a kapcsolatot az amerikaiakkal.

„Amit Vlagyimir Putyin nem ért meg, az az, hogy ha én nem lennék, sok rossz dolog történt volna már Oroszországgal, és nagyon rosszakra gondolok. A tűzzel játszik” – írta kedden Truth Social nevű közösségi portálján az amerikai elnök, miután Oroszország a három éve tartó háború egyik legsúlyosabb drón- és rakétatámadását hajtotta végre Ukrajna ellen.

A szerdán az orosz állami televízióban megszólaló Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója szerint azonban Trump megjegyzése arra utal, hogy „nem kellőképpen tájékozott arról, mi is történik valójában az ukrán–orosz konfrontációval összefüggésben”. „Különösen nincs tájékoztatva arról, hogy Ukrajna egyre gyakrabban követ el súlyos terrortámadásokat békés orosz városok ellen. Trump csak azt tudja, hogy milyen megtorló intézkedéseket teszünk” – fűzte hozzá Uzsakov.

Dorota Kvetnjevszka lengyel zsoldos meghalt az ukrajnai háborúban – írja az aif.ru. A nő 2022-ben érkezett Ukrajnába, először humanitárius munkásként, később pedig az ukrán hadseregben harcolt egészségügyi szolgálatosként.

Az orosz katonai Telegram-csatornák szerint a lengyel nő maradványait egy megégett azonosító táblával együtt találták meg. A hírek szerint dróncsapásban veszthette életét, a holttestet csak hosszabb idő után fedezték fel.

Kvetnjevszka 2022-ben, a háború kitörése után érkezett Ukrajnába. Kezdetben azt állította, hogy a civil lakosságnak akar segíteni, de később rendszeresen szállított fegyvereket az ukrán katonáknak. Közösségi oldalain gyakran osztott meg fegyveres képeket. 

2023 augusztusától az ukrán hadseregben szolgált harctéri egészségügyi szolgálatosként, és lőgyakorlatokon vett részt. Az információk szerint részt vett a harcokban is. Az orosz források szerint gyakran bukkannak európai zsoldosok holttestére a harctéren. Orosz adatok szerint összesen körülbelül 10 ezer külföldi zsoldos vesz részt a harcokban Ukrajna oldalán.

Németország fogja finanszírozni az ukrán nagy hatótávolságú fegyverrendszerek gyártását, és nem lesznek korlátozások a felhasználásuk hatótávolságára vonatkozóan – jelentette ki Berlinben Friedrich Merz Volodimir Zelenszkijjel az oldalán az Ukrinform helyszínen tartózkodó tudósítója szerint.

„Nem lesznek korlátozások a nagy hatótávolságú fegyverekre, Ukrajna teljes mértékben megvédheti magát, és Ukrajna területén kívül is csapást mérhet katonai célpontokra” – fogalmazott a német kancellár, aki azt is elárulta, a katonai támogatást nemcsak folytatják, hanem ki is terjesztik.

Fény derülhetett Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborút lezáró feltételeinek egyikére, miszerint a nyugati vezetőknek írásban kell elkötelezniük magukat a NATO keleti bővítésének leállítására. Emellett az Oroszországgal szembeni szankciók egy részének feloldása is szerepelhet a követelések között. Egy tisztviselő úgy véli, az orosz államfő hajlandó békét kötni, de nem minden áron. Ha a tűzszünet a Kreml feltételei nélkül valósulna meg, akkor a katonai hadműveletek folytatódnának. Ukrajna ezek ellen erős védelmet szeretne a Nyugattól. A Reuters szerint az orosz elnök nem tett le arról, hogy az annektált ukrajnai régiókat az országához csatolják.

Cikkünk részletesen az alábbi linken olvasható el.

Donald Trump amerikai elnök január végi beiktatása óta folyamatosan tűzszünetre szólít fel Ukrajnában. Amikor azonban az ukrán tárgyalók a múlt héten Isztambulban találkoztak orosz kollégáikkal, Moszkva megint képtelen követelésekkel lépett fel, és azt állította, hogy kész évekig harcolni. Oroszország nem tudja a végtelenségig fenntartani a műveleteket, de Moszkva egyelőre úgy gondolja, hogy az Ukrajnával szembeni befolyása idővel növekedni fog, és mivel Trump határozottan utalt arra, hogy ha nincs megállapodés, akkor ki fog vonulni a tárgyalásokról, az orosz hadsereg fokozni fogja a műveleteket.

Cikkünk részletesen az alábbi linken olvasható el.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fogja támogatni Ukrajna visszavonulását azokon a területeken, amelyeket jelenleg ellenőriz – írja az Ukrajinszka Pravda. 

„Nem számít, hogy mi van leírva az ultimátumokban, ha nem csupán valami papírfecniről beszélünk, hanem arról, ami az első lépéshez, a tűzszünet megkötéséhez vezethet. Úgy gondolom, hogy a legfelsőbb szinten az Egyesült Államok nem fogja támogatni, hogy Ukrajna elhagyja azokat a területeket, ahol most jelen van – mondta Zelenszkij.

Az ukrán elnök hozzátette, hogy Ukrajna sem szeretné, ha az Egyesült Államok kimaradna a tárgyalási folyamatból.

Számunkra ezek fontos dolgok. Ezért nem szeretnénk, ha kilépnének a tárgyalási folyamatból

– tette hozzá.

Korábban Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalán élesen bírálta Vlagyimir Putyin orosz vezetőt, kijelentve, hogy „teljesen megőrült”, és figyelmeztette: ha megpróbálja elfoglalni egész Ukrajnát, az Oroszország „bukásához” vezet. A Bloomberg információi szerint Putyin a Trumppal való telefonbeszélgetés előtt meg volt győződve arról, hogy előnyben van a fronton, és év végéig teljesen elfoglalhatja a négy ukrán területet – ezért nem siet a békemegállapodás megkötésével.

Németország több millió eurós támogatást nyújthat Ukrajnának olyan manőverező robotrepülőgépek fejlesztésére, amelyek hatótávolsága elérheti a 2500 kilométert – írja a német Bild bennfentes forrásokra hivatkozva.

A lap szerint Kijev már most is dolgozik ilyen típusú fegyvereken, és néhányat már be is vetett Oroszország területén, több mint 400 kilométerrel a frontvonal mögött.

A német portál megjegyzi, hogy az ukrán fegyvergyárak rendszeres célpontjai az orosz rakétacsapásoknak, ezért Berlin légvédelmi rendszerek – konkrétan újabb Iris–T-egységek – szállításáról is tárgyal. A bejelentés akár a szerdai Merz–Zelenszkij-találkozón is megtörténhet.

A Bild ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az új német légvédelmi rendszerek tényleges ukrajnai telepítése – a már beígérteken túl – csak a 2020-as évek végén kezdődhet meg.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az oroszok nem változtatnak a célpontjaikon Ukrajna keleti és déli részein – számolt be róla az Unian ukrán hírügynökség.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Berlinben, Németországban 2025. május 28-án

Fotó: ay Nietfeld / picture alliance / Getty Images Hungary

Az államfő megszólalt az orosz csapatok lehetséges új offenzívájáról is, amit azzal jellemzett, hogy nem értek el áttörő sikert, mivel az ukránok négy kilométerrel szorították vissza az orosz erőket Konsztantinovkában. Szumiban folynak a legnagyobb csaták, de meg kell védeni a dnyipropetrovszki régiót – tette hozzá az ukrán elnök.

Emellett Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, valamint saját részvételével tartandó, az ukrajnai háború lezárását célzó, háromoldalú béketárgyalást javasolt az ukrán államfő, egyúttal újabb, Moszkva elleni amerikai szankciókat sürgetett – tudatták szerdán ukrán hivatalos források.

„Ha Putyin nem tart kívánatosnak egy kétoldalú találkozót, vagy ha a világ egy háromoldalú egyeztetést szeretne, én nem ellenzem; kész vagyok bármilyen felállásra” – jelentette ki Zelenszkij egy kedd esti sajtótájékoztatón, amelynek részleteit Kijev szerdán hozta nyilvánosságra.

Az Oroszországgal szembeni európai szankcióknak egyelőre nem sok hatása volt, és 2025-ben Oroszország több pénzt kaphat az Európai Unióba irányuló energiaexportból, mint amennyit az EU katonai segélyekre költ Ukrajna számára – szemlézi az Ukrajinszka Pravda a Bild cikkét. 

A lap kifejti, hogy sajtóértesülések szerint 2025-ben Oroszország 233 milliárd eurót fog keresni az energiából és a nyersanyagból, amiből több mint 20 milliárd euró az EU-tól származik majd. „Ez jóval több, mint amennyit az EU katonai segélyre fordít Ukrajnának az Oroszország elleni küzdelemhez.”

A német lap szerint csak egy hónap alatt az uniós országok mintegy kétmilliárd euró értékben vásároltak olajat, gázt és uránt Oroszországtól. A hatalmas energiaexportnak köszönhető, hogy az Orosz Föderáció megengedheti magának a hadigazdaság fejlesztését és folyamatos növekedését. 

Kedden 216 alkalommal csaptak össze az orosz és az ukrán csapatok a frontvonalon – írja az Ukrinform.

Majdnem 100 légitámadást hajtottak végre az orosz erők ukrán célpontok ellen, amire utóbbi ország csapatai tíz alkalommal válaszoltak. A harcok a szumi, a donyecki, a zaporizzsjai és a herszoni régióban zajlottak.

Dróntámadás érte a mikolajivi régiót, aminek következtében egy gyermek megsérült – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.

A becsapódó harci eszközök megrongáltak egy szabadidős létesítményt és több lakóépületet is. A régió egyik települését iráni gyártmányú drónnal támadták meg, ahol mintegy 200 háztartás maradt áram nélkül, de a szolgáltatás helyreállt.

Keith Kellogg, az amerikai elnök különmegbízottja „meggondolatlannak” nevezte Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnökének a harmadik világháborúval kapcsolatos kijelentését – írja az Ukrajinszka Pravda.

A tisztviselő szerint a harmadik világháborútól történő félelem nem felel meg egy állam követelményeinek. Hozzátette, hogy Donald Trump amerikai elnök minden erőfeszítésével a tűzszüneten dolgozik, emellett ennek elfogadására szólította fel Moszkvát.

Nagyobb nyomást helyeztek az orosz csapatok az ukránokra a donyecki régióban – jelentette ki Andrej Marocsko katonai szakértő a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.

Az elemző szerint az orosz erők Grigorovka–Verhnekamenszkoje térségében egy 10 kilométer széles fronton próbálnak meg áttörni. Úgy véli, az ukrán csapatok Szeverszknél komoly ellenállást tanúsítanak, akár napi 100 drón kilövésével védekeznek.

Nyolcan – köztük egy négyéves gyermek – is megsérültek, miután dróntámadás ért egy települést a harkivi régióban – írja az Ukrajinszka Pravda.

A helyi katonai szervezet vezetője arról számolt be, hogy Vasiscsevét érte csapás, a helyszínen több robbanást lehetett hallani.

Oroszország 983 890 katonát veszített el Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – közölte május 28-án Ukrajna Fegyveres Erőinek Vezérkara. A szám tartalmazza azt az 1050 fős veszteséget is, amelyet az orosz erők csak az elmúlt egy nap alatt szenvedtek el – idézi a jelentést a The Kyiv Independent. 

Az ukrán jelentés szerint Oroszország nemcsak emberi erőben, hanem harcászati eszközökben is hatalmas veszteségeket könyvelhet el. A vezérkar adatai szerint az orosz hadsereg elveszített 10 864 harckocsit, 22 644 páncélozott harcjárművet és 49 959 járművet és üzemanyagtartályt. A tüzérségi rendszerek közül 28 355 pusztult el, míg a légvédelem területén 1171 rendszer semmisült meg.

A légi háborúban Oroszország 372 repülőgépet és 336 helikoptert veszített el az ukrán adatok szerint. A modern hadviselés fontos eszközei közül 37 918 drónt lőttek le. A tengeri hadműveletekben 28 orosz hajó és csónak süllyedt el, valamint egy tengeralattjáró is megsemmisült.