Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb történései ezek voltak:

• Brit vadászgépek elfogtak egy orosz felderítőgépet, amely megsértette a NATO légterét;
• Több mint 220 összecsapás volt pénteken az orosz–ukrán fronton;
• Kiderült, hogy kit támogat Vlagyimir Putyin a közel-keleti konfliktusban;
• Volodimir Zelenszkij szerint már csak egyetlen ember maradt, aki megállíthatja Putyint;
• NATO-tagállam lehet Putyin következő célpontja, Moszkva itt tesztelné először Európa védelmét;
• Telefonon beszélt egymással Trump és Putyin, Moszkva kész folytatni a tárgyalásokat;
• Donald Trump és Vlagyimir Putyin Iránról tárgyaltak.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is!

Mihajlo Podoljak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója elmondta, hogy az európai beruházások fontosak lesznek az ukrán ballisztikus rakéták gyártásában – írja az Unian hírügynökség. A rakétákat már tesztelték, most a gyártás folyamatán van a hangsúly.

Gyártóink aktívan dolgoznak. Nem akarok belemerülni a részletekbe… De a ballisztikán már dolgoztak, tesztelték. A kérdés a gyártás méretnövelése. Ezt sajnos nem lehet olyan gyorsan megtenni, nyilvánvaló okokból

– fogalmazott a tanácsadó.

Kiemelte, fontos, hogy az európai partnerek többet fektessenek be az ukrán gyártásba, mert ez a garancia Oroszország elrettentésére. 

Beiktatási beszédében Donald Trump azt mondta, hogy legnagyobb eredménye a „béketeremtő és egyesítő” öröksége lesz. Megígérte, hogy „megállít minden háborút, és az egység új szellemét hozza el egy olyan világba, amely dühös, erőszakos és kiszámíthatatlan volt”.

Az elnök, aki megfogadta, hogy véget vet a globális konfliktusoknak – beleértve azt is, amelynek 24 órán belüli megoldását ígérte –, ehelyett azok eszkalációját irányította

– írja a The Guardian.

A lap publicistája szerint Trump nemcsak az orosz–ukrán háborút nem tudta megállítani, de az izraeli–palesztin konfliktust sem. Emellett az izraeli légicsapások Irán ellen mindössze néhány órával azután történtek, hogy az amerikai elnök felszólította Izraelt, hogy ne tegye ezt.

Az ukrán elnök a Telegramján tett közzé egy bejegyzést, melyben nehezményezte az Egyesült Államok hozzáállását Oroszországhoz.

Ma Amerika és az oroszok párbeszéde inkább egy kedélyes beszélgetésre hasonlít. Tisztázzuk: ez nem fogja megállítani Putyint. Hangnemváltásra van szükség. Putyinnak világosan meg kell értenie, hogy Amerika ki fog állni Ukrajna mellett, többek között szankciókkal és a hadseregünk támogatásával

– írta Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán kormányfő szerint minden olyan jelzés, amely a segélyek csökkentésére vagy arra irányul, hogy Ukrajnát és Oroszországot egy szintre hozzák, mélységesen igazságtalan. „Oroszország okozta ezt a háborút, és nem akarja befejezni” – közölte.

Tűzoltók oltják a tüzet egy humanitárius segélyraktárban, amelyet egy orosz dróncsapás rongált meg 2025. június 14-én az ukrajnai Zaporizzsjában

Fotó: Global Images Ukraine / Getty Images Hungary

Maryana Budjerin, a Harvard Belfer Center Atomkormányzási Projektjének kutatója elmondta, Ukrajnának egy napon lehet saját atomfegyvere, de ez csak a távoli jövőben valósulhat meg – írja az Unian.

Nem szabad elvetnünk ezt a lehetőséget. De rövid és középtávon Ukrajna számára valóban nagyon nehéz lesz ezt elérni. Először is, minden nemzetközi szem az országunkra szegeződik, és szinte lehetetlen titokban valamilyen programot elindítani itt

– mondta Budjerin.

A tudós szerint nagyon nehéz lesz biztosítani Ukrajna nemzetközi partnereinek támogatását ebben a kérdésben, mivel a nukleáris fegyverek továbbra is tabu a nemzetközi közösség számára.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy az izraeli–iráni konfliktus miatt nem csökken az Ukrajnának nyújtott nyugati segítség – írja az MTI. Úgy vélte, a Kijevnek nyújtott segítség rovására nőhet az Izraelnek nyújtott támogatás.

A tettrekészek szövetsége lassulóban van (…). Ez a helyzet megmutatta, hogy Európa még nem döntötte el a maga részéről, hogy teljességgel Ukrajna mellé áll-e az Egyesült Államok nélkül is

– fogalmazott az ukrán államfő.

Kiemelte, hogy „legyünk őszinték: ez nem fogja megállítani Putyint. Hangnemváltásra van szükség”. Zelenszkij egyben kijelentette, hogy megállították a Szumi régiót ért orosz offenzívát. Oroszország ugyanakkor azt jelentette be, hogy előző nap egy újabb települést foglaltak el a régióban.

Zelenszkij szerint a dél-oroszországi Kurszk régiói ukrán betörés miatt Oroszország kénytelen volt kettéválasztani a Szumi régiót támadó erőket, és a kurszki ukrán támadás megakadályozta őket a gyorsabb előrenyomulásban Szumi székhelye felé. Mint mondta, Moszkva mintegy 53 ezer katonát csoportosított át Szumi irányába.

Az orosz erők jelenleg mintegy húsz kilométerre tartózkodnak Szumitól. Szombaton bejelentették, hogy elfoglalták Zelenij Kut települést a kelet-ukrajnai Donyeck régióban.

Szijjártó Péter szerint súlyos gazdasági károkat okozhat az Európai Bizottság azon terve, amely 2027 végéig teljesen megszüntetné az orosz energiahordozók importját. A külügyminiszter úgy véli: a javaslat nem csupán ellátási bizonytalanságot és drasztikus áremelkedést hozna, de sértené a tagállami szuverenitást is. A magyar kormány szerint ez nem energiapolitikai, hanem politikai kérdés – és kész a javaslat ellen harcolni.

Cikkünk részletesen az alábbi linken olvasható el.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2025. március 6-án

Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto / Getty Images Hungary

Megsérült egy ember, miután egy lelőtt drón törmelékei hullottak rá Nyevinnomisszkban – számolt be róla a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az érintett régió kormányzója szerint a légvédelmi rendszerek észlelték az ukrán drónokat. Hozzátette, hogy a sérült megkapja a szükséges orvosi ellátást.

A Nézőpont Intézet felmérése szerint egyre több közép-európai ország lakossága utasítja el Ukrajna uniós csatlakozását. Magyarországon is többségben vannak az ellenzők, amit az elemzésük szerint a Voks 2025 szavazás eredményei, valamint az Ukrajnával kapcsolatos vitás ügyek, például Ruszin-Szendi Romulusz kijelentései is megerősítenek.

A magyarok 60 százaléka szerint nem elfogadható, ha a honvédség vezérkari főnöke Ukrajnát dicséri, míg a Tisza Párt szavazói megosztottabbak ebben a kérdésben. A szervezet híveinek 56 százaléka elfogadja Ukrajna dicséretét, 28 százaléka viszont nem. A témáról itt olvashat bővebben.

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Szombat hajnalban az oroszok 58 drónnal támadtak ukrán célpontokra, amiből 43-at hatástalanított az ukrán légvédelem – írja az Ukrajinszka Pravda.

A fegyverek közül 23-at lőttek le, míg 20 eltűnt a radarokról. A légieszközök az arkivi, a donyecki, a zaporizzsjai és a dnyipropetrovszki régió felé tartottak. A célba ért drónok kilenc helyszínen csapódtak be.

Legalább száz tonna humanitárius segélyt tartalmazó raktár semmisült meg Zaporizzsjában egy orosz támadás következtében – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.

Az élelmiszersegély teljes mértékben a csapás által keletkezett tűz martaléka lett. A csomagokat menekülteknek és a frontvonalban lakóknak szánták.

Az ukrán hadsereg főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij megbeszélést tartott az ellenséges drónok elleni küzdelemről, ahol elmondta, hogy az orosz hadsereg folyamatosan változtat a Sahíd rakéták bevetési taktikáján, e változásokhoz pedig az ukrén hadseregnek is alkalmazkodnia kell – írja az Ukrajinszka Pravda.

Hangsúlyozta, hogy javítani kell az orosz drónok felderítési, valamint megsemmisítési idején, ugyanis ennek közvetlen hatása van az infrastruktúra működtetésére, valamint az emberek életére.

A főparancsnok célja a már jelenleg is hatékonyan működő eszközök bővítése és kapacitásuk növelése az ellenséges drónfenyegetés elleni védekezés hatékonyságának fokozása érdekében.

Szombat hajnalban 66 ukrán drónt semmisített meg az orosz légvédelem – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint a harci eszközök közül harmincat Voronyezs, tízet Belgorod, nyolcat Sztavropol régióban, hatot a Krímben, tizenegyet az Azovi-tengernél és egyet a Szamarai területen lőtt le a légvédelem. Sérültekről és károkról nem érkezett beszámoló.

Dokumentumot fog átadni a NATO Donald Trump amerikai elnöknek a hágai csúcstalálkozón, ami röviden összefoglalja a tagállamok védelmi kiadásainak növelését – számolt be róla a The Telegraph alapján az Unian.

A dokumentum azt tartalmazza, hogy Oroszországot „fenyegetésként” ismerik el, Ukrajna támogatást kap, azonban utóbbi tagságát nem említik benne. Szintén nem esik szó Kínáról és a klímaváltozásról sem.

A csúcson a konfliktusok elkerülése érdekében csak egy zárt ülés lesz, ami a védelmi kiadásokról fog szólni. Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel korlátozott interakciót folytat a szervezet. Az Ukrajna Tanács miniszteri szerint ül majd össze.

Az Egyesült Államok nem támogatja a G7 kezdeményezését, miszerint csökkenteni kellene az orosz olaj árának felső határát – írja a Bloomberg alapján az Ukrajinszka Pravda.

A gazdasági lap szerint Washington a döntésével az európai vezetőknek tenne keresztbe, mert ha ezt elvetik, akkor Európa nem tudná nagyobb nyomás alá helyezni Oroszországot.

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság a hordónkénti árplafont 60 dollárról 45-re csökkentené, így Moszkva kevésbé tudná finanszírozni a háborút az olajból származó bevételből.

Szombat hajnalban 14 iráni gyártású drónnal támadtak Zaporizzsjára az oroszok. Az incidensben ketten megsérültek – írja az Ukrajinszka Pravda.

A csapás kárt okozott az infrastruktúrában és több járműben is. A sebesültek  rendőrök voltak. A fegyverek egy vállalkozást találtak el.

Tűzoltók dolgoznak egy orosz dróncsapás helyszínén az ukrajnai Zaporizzsjában 2025. június 14-én

Fotó: Stringer / Reuters

A brit külügyminisztérium pénteken ismertetett becslése szerint az ukrajnai háború kezdete óta csaknem 450 milliárd dollár bevételtől fosztották meg Oroszországot a nemzetközi szankciók.

A tárca számításai szerint a legnagyobb tételt az a 286 milliárd dollárnyi orosz jegybanki devizatartalék jelenti, amelyet az ukrajnai invázió után az Európai Unió, illetve a hét vezető ipari hatalom (G7) pénzintézeteiben zároltak a szankciók részeként.

A minisztérium szerint Oroszország a zárolt pénzügyi eszközök 12,9 milliárd dollárnyi kamatától is elesett.

Az orosz nyersolajexportra kirótt szankciók további 148 milliárd dollár adóbevételtől fosztották meg az orosz költségvetést 2022 februárja, vagyis az ukrajnai háború kezdete óta – áll a brit külügyminisztérium pénteken bemutatott tanulmányában.

A tárca hangsúlyozza, hogy ezek „konzervatív becslések”, amelyek kizárólag a szankciók által az orosz állam pénzügyi eszközeire és adóbevételeire gyakorolt hatást veszik figyelembe, az orosz gazdaság más területein jelentkező veszteségeket nem. A minisztérium szerint éppen ezért valószínű, hogy a szankciók által okozott tényleges pénzügyi veszteség a most összeállított becslésben szereplő összegeknél sokkal nagyobb.

A tanulmány példaként említi, hogy az Egyesült Államokban 58 milliárd dollárnyi olyan pénzeszközt is zároltak, amely orosz magánszemélyek tulajdona. London mindemellett 2,26 milliárd font (1070 milliárd forint) értékű hitelcsomagot állított össze Ukrajnának a Nagy-Britanniában zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából, és a brit kormány ebből a forrásból eddig két, egyenként 752 millió fontos részletet már folyósított.

A hitelt az ukrán kormány teljes egészében hadfelszerelések, köztük légvédelmi és tüzérségi eszközök, valamint harcjárművek javításához szükséges részegységek beszerzésére fordíthatja.

A brit kormány álláspontja szerint a nemzetközi jog egyértelműen kötelezi Oroszországot az általa Ukrajnának okozott háborús károk megtérítésére, így felhasználható a zárolt orosz vagyoneszközök hozama Ukrajna pénzügyi támogatására. London ugyanakkor többször hangsúlyozta, hogy a hitelcsomag nem a befagyasztott orosz tőke elkobzását jelenti.

Magyarország területére 2025. június 13-án 0 és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 9026 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 25 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Elfoglalta az orosz hadsereg Komar és Koptyeve települést Donyeck régióban, valamint a Szumi megyében lévő Jablunivkát az elmúlt napon – közölte az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a június 7. és 13. közötti időszakban az orosz fegyveres erők egy tömeges és hét csoportos csapást mértek precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán hadiipari vállalatokra, a katonai repülőterek infrastruktúrájára, radarközpontokra, drónok gyártásának, tárolásának és indításának helyszínére, fegyverraktárakra.

A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt hét folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudott nyomulni, összesen hat települést foglalt el, és Dnyipropetrovszk régió határát átlépve folytatta a támadást. A tárgyalt időszakban a „különleges hadművelet” övezetében több mint 9500 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A moszkvai katonai tárca a héten megsemmisített haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek között hét harckocsit és 88 egyéb páncélozott harcjárművet, egy Neptun nagy hatótávolságú irányított rakétát, 18 amerikai JDAM irányított bombát, kilenc HIMARS-rakétát, továbbá 1582 légi és hat tengeri drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. Csak az éjszaka folyamán 125 pilóta nélküli repülőszerkezetet lőtt le az orosz légvédelem, közülük hetvenet a Krím félsziget felett.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta azt a törvényt, amely rendezi a fronton dolgozó újságírók biztosításának kérdését. A hírt Jaroszlav Jurcsishin, az ukrán parlament szólásszabadságért felelős bizottságának elnöke jelentette be Facebook-oldalán.

A korábbi jogszabály kötelezővé tette a fronton dolgozó újságírók biztosítását, azonban a gyakorlatban ez nem működött. „A kormány nem hagyta jóvá a szükséges szabályokat, a biztosítótársaságok pedig nem kapták meg a megfelelő engedélyeket ilyen tevékenység végzésére. Vagyis papíron kötelező a biztosítás, valójában azonban nincs” – magyarázta a parlamenti képviselő az Ukrinform szerint.

Jurcsishin emlékeztetett arra, hogy tavaly az Európai Parlament direktívájának bevezetése után megváltoztak a biztosítási szabályok, ami még jobban bonyolította az eljárásokat. A korábbi követelmények és az új biztosítási szabályok között kialakult ellentmondás miatt gyakorlatilag lehetetlen volt érvényes biztosítást kötni a hadi övezetekben dolgozó médiamunkások számára.

A most aláírt 11153-as számú törvény összhangba hozza a régi követelményeket az új biztosítási szabályokkal. Ezentúl a médiatársaságok hivatalosan biztosíthatják munkavállalóikat a harcterületen vagy megszállt területen végzett munka idejére, saját vagy más forrásokból, beleértve a pályázati támogatásokat is.