Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb történései ezek voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!
Ukrajna és Oroszország csütörtökön bejelentette, hogy újabb fogolycserét hajtottak végre a június 2-án Isztambulban kötött megállapodások értelmében – írja az MTI. A cserében érintett hadifoglyok számát nem közölték.
Az embereink visszatérnek, miután oroszok fogságába kerültek
– közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az orosz védelmi minisztérium is megerősítette a fogolycserét. A tárca szerint az átadott orosz katonák jelenleg Belaruszban tartózkodnak, ahol pszichológiai és egészségügyi segítségben részesülnek.
Ukrajna több mint három éve védekezik az orosz támadás ellen, mindkét fél részéről legkevesebb tízezrek estek el, katonák és polgári személyek egyaránt. Az időszakosan közzétett hivatalos veszteségadatok jelentősen eltérnek egymástól.
Hennagyij Sapovalovot nevezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szárazföldi hadsereg új parancsnokává csütörtökön – olvasható az erről szóló elnöki rendelkezés Zelenszkij honlapján.
Sapovalov elődje, Mihajlo Drapatij június elsején nyújtotta be lemondását, miután legkevesebb 12 ukrán katona meghalt, és több mint hatvanan megsebesültek egy kiképzőalakulatot ért orosz csapásban Dnyipropetrovszk régióban.
Sapovalov korábban összekötő tisztként szolgált a NATO németországi koordinációs központjában.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) egy Mariupolban, Alekszandr Basztrikin elnök részvételével tartott tanácskozásán elhangzott, hogy 2014 óta a hatóság több mint 7300 büntetőeljárást indított a „kijevi rezsim bűncselekményei” miatt, egyebek között az ukrán vezetés és biztonsági szervek képviselői, valamint radikális nacionalista szervezetek tagjai ellen – írja az MTI.
A nyomozás eddig 637 személlyel szemben zárult le, 577 ember ellen vádat emeltek. Életfogytiglani szabadságvesztést 63 esetben szabtak ki.
Az SZK közölte, hogy Kurszk régió több mint 57 ezer lakosa vált az ukrán fegyveres erők által elkövetett bűncselekmények károsultjává. Alekszandr Hinstejn megbízott kormányzó arról tájékoztatott, hogy több mint 570 kurszki civil sorsa továbbra is ismeretlen.
Vlagyimir Szaldo, az Oroszországhoz csatolt Herszon régió kormányzója a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy az ukrán hadsereg „propagandaokokból” nem hagy fel a Dnyeperen való átkelési kíséretekkel, de ezeket az orosz fél rendre visszaveri – írja az MTI.
Szaldo szerint az ukrán hadseregben egyre nő a külföldi „zsoldosok" aránya, mert megcsappant az ukránok harci kedve.
Az ukrán ellenőrzés alatt álló székvárost, Herszont „kísértetvárosnak” nevezte, aminek hajdan félmilliós agglomerációjában jelenleg alig 40 ezren laknak.
Elfoglalta az orosz hadsereg az ukrajnai Dnyipropetrovszk régió határán lévő Novomikolajivka települést Donyeck régióban – írja az MTI.
A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt napon hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudott törni, a „különleges hadművelet" övezetében mintegy 1365 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan.
A moszkvai katonai tárca az Ukrajnában eltalált, illetve megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egy hadiüzemet, több drónösszeszerelő és -tároló létesítményt, valamint lőszer- és üzemanyaraktárt, 11 páncélozott harcjárművet, egy 155 milliméteres önjáró és egy vontatott 155 milliméteres tarackot, hét amerikai JDAM irányított légibombát, továbbá 234 drónt.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes megjegyzései − amelyek arra figyelmeztették az Egyesült Államokat, hogy ne csatlakozzon Izrael katonai hadjáratához − elárulják Moszkva növekvő nyugtalanságát, hogy elveszítheti legközelebbi közel-keleti szövetségesét − írta meg a Sky News.
Oroszországnak szoros kapcsolatai vannak Iránnal, amelyek a Kreml ukrajnai inváziója óta tovább mélyültek. Ezeket a kapcsolatokat a két ország által az év elején aláírt stratégiai partnerségi paktumban tették hivatalossá.
Az orosz erők június 17-én és 18-án Kurszki régió meg nem határozott területein támadtak. Orosz milbloggerek azt állították, hogy az ukrán erők ellentámadást intéztek Tetkino (Gluhkovótól délnyugatra) és Novji Put (Tetkinótól keletre) közelében − írta meg a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Az orosz erők június 17-én legalább egy gépesített gyalogsági szakasz erejű támadást hajtottak végre Toretszk irányában. A június 17-én közzétett geolokációs felvételek azt mutatják, hogy az orosz erők gépesített támadást hajtottak végre Jablunivkától nyugatra (Toretszktől nyugatra) legalább három páncélozott járművel és négy egyéb motorizált járművel, valószínűleg terepjárókkal − írta meg napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).
Jurij Butusov ukrán katonai megfigyelő június 18-án jelentette, hogy az orosz erők megerősített század méretű gépesített támadást hajtottak végre Kosztantinivka közelében, és hogy az ukrán erők 15 nehézgépjárművet és nyolc motorizált járművet semmisítettek meg.
A Kreml továbbra is keményen fellép a kritikus orosz milbloggerek ellen, ami része az orosz információs tér cenzúrázására és ellenőrzésére irányuló, évek óta tartó erőfeszítéseinek. A TASZSZ orosz hírügynökség június 18-án jelentette, hogy bűnüldözési forrásai szerint az orosz hatóságok őrizetbe vették Mihail Polinkovot, a „Szoldatszkaja Pravda” Telegram-csatorna adminisztrátorát, írja napi jelentésében a washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
A TASZSZ forrásai azt állították, hogy az orosz hatóságok büntetőeljárást indítottak Polinkov ellen katonai egységének elhagyása miatt. Az orosz állami média, az RBK jelentette, hogy Polinkov ügyvédje kijelentette: az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) őrizetbe vette a férfit, és az Orosz Nyomozó Bizottság 517. katonai nyomozati osztályára vitte. A Polinkov elleni vádak egyelőre tisztázatlanok.
Oroszország minden nehézség ellenére kész továbbra is biztosítani az olcsó földgáz és kőolaj szállítását Magyarországra, miközben Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij tervei nyomán a rezsiköltségek a jelenlegi kétszeresére vagy háromszorosára emelkednének – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szentpéterváron.
A tárcavezető arról számolt be az orosz kormány és energiacégek képviselőivel folytatott tárgyalásait követően, hogy az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által kidolgozott friss terv be akarja tiltani Magyarország számára az orosz kőolaj és földgáz vásárlását, ami által az embereknek kétszeresére vagy háromszorosára emelkednének hamar a rezsiköltségei hazánkban.
Mi ezt elfogadhatatlannak tartjuk, nem engedjük meg, hogy Brüsszelből és Kijevből beavatkozzanak a szuverenitásunkba. A mi szuverén döntésünk, hogy kitől veszünk energiahordozókat, mikor és milyen szerződés alapján. Nem engedjük, hogy egyoldali függőségbe taszítsanak minket, nem engedjük, hogy a két, Magyarországra vezető kőolajvezetékből egyet csináljanak, és nem engedjük, hogy a legnagyobb, Magyarországra vezető földgázvezetéket elzárják. Továbbá nem engedjük azt sem, hogy Magyarországon a magyar családok, a magyar emberek kétszer, háromszor, négyszer annyit fizessenek rezsire, mint eddig
– fogalmazott. A miniszter bejelentette, hogy az orosz kormányzat és a legnagyobb energiavállalatok képviselőivel abban állapodtak meg, hogy a nehézségek, illetve a brüsszeli és kijevi aknamunka ellenére is fenntartják a stratégiai együttműködést az energetikai területen. „Továbbra is számítunk az orosz energiahordozókra, így továbbra is fenntartjuk Európa legalacsonyabb rezsiárait Magyarországon” – tudatta.
Ukrajnának el kell fogadnia Moszkva feltételeit a háború befejezésére, különben további katonai előrenyomulásokkal, és végül „kapitulációval” kell szembenéznie – mondta Andrej Kelin, Oroszország egyesült királyságbeli nagykövete a CNN-nek adott interjújában.
Kelin azt mondta, hogy Oroszország folytatja offenzíváját, és nem látja szükségét az ellenségeskedés leállításának, majd elismerte, hogy Moszkva semmibe veszi az Egyesült Államok által támogatott tűzszüneti erőfeszítéseket.
Most támadásba lendültünk, Ukrajna pedig visszavonulóban van. Májusban körülbelül 600 négyzetkilométert foglaltunk el Ukrajna területéből, és folyamatosan növeljük területeinket
– mondta Kelin. A nagykövet ultimátumot vázolt fel Kijevnek: vagy beleegyezik egy állandó tűzszünetbe Oroszország feltételei szerint, vagy súlyosabb következményekkel kell szembenéznie.
Andrij Szibiga külügyminiszter emlékeztetett, hogy Oroszország már száz napja figyelmen kívül hagyja az Egyesült Államok harminc napos tűzszünetre vonatkozó javaslatát – írja az Ukrajinszka Pravda.
Pontosan száz nap telt el azóta, hogy Ukrajna feltétel nélkül elfogadta az Egyesült Államok békejavaslatát a teljes tűzszünetre, a gyilkosságok megszüntetésére, és egy valódi békefolyamat elindítására. Pontosan száz nap telt el azóta, hogy Oroszország elutasította az első lépést a béke felé
– írta közösségi oldalán Szibiga.
Elmondása szerint „Oroszország mindvégig manipulálta és fokozta a terrort Ukrajna ellen”. Kijelentette, hogy Ukrajna továbbra is elkötelezett a béke mellett.
It has been exactly 100 days since Ukraine unconditionally accepted the US peace proposal to completely cease fire, put an end to the killing, and move forward with a genuine peace process.
— Andrii Sybiha 🇺🇦 (@andrii_sybiha) June 19, 2025
It has been exactly 100 days since Russia has been rejecting this basic first step toward…
Úgy tűnik, hogy az orosz gazdaság „a recesszióba való átmenet küszöbén áll” – jelentette ki Makszim Reshetnyikov orosz gazdasági miniszter.
A The Kyiv Independent szerint a megjegyzések rávilágítanak Oroszország egyre növekvő gazdasági kihívásaira, miközben folytatja totális háborúját Ukrajna ellen.
A jelenlegi üzleti vélemények szerint úgy tűnik, már a recesszióba való átmenet küszöbén állunk
– tette hozzá a miniszter. Reshetnyikov tisztázta, hogy a recesszió nem elkerülhetetlen, és hogy „minden a döntéseinktől függ”.
Oroszország kénytelen volt számos ágazatban kulcsfontosságú projekteket visszafogni a gazdasági lassulás miatt, amelyet részben az olajárak zuhanása okozott. A főbb orosz exportőrök a korábban előre jelzett csökkentéseken túl is csökkentették a fémek és az olajtermékek vasúti szállítását.
A Reuters hírügynökség jelentése szerint a finn parlament június 19-én megszavazta az ottawai egyezményből való kilépést, amely betiltja a gyalogsági aknákat. A parlament agresszív orosz fellépésből és a régióra jelentett fenyegetésből fakadó növekvő biztonsági aggályokra hivatkozott.
A szavazás Finnországot balti szövetségeseihez, Észtországhoz, Lettországhoz és Litvániához igazítja, amelyek parlamentjei már jóváhagytak hasonló kilépési javaslatokat a szerződésből.
Finnország, amely 2023-ban csatlakozott a NATO-hoz, jelentősen megerősítette védelmi politikáját az esetleges orosz provokációkkal kapcsolatos növekvő aggodalmak közepette. Az ország több mint egy évvel ezelőtt lezárta orosz határát, azzal vádolva Moszkvát, hogy egy „hibrid műveletet” vezényel a menedékkérők finn területre irányításával. Helsinki azt állítja, hogy az ilyen hibrid taktikák felerősödtek a szövetséghez való csatlakozása óta.
A hatóságok közlése szerint június 18–19-én az oroszok Herszon megye elleni támadásaiban kilenc ember megsebesült és lakóépületek infrastruktúrája megrongálódott – írja a The Kyiv Independent.
A jelentések szerint harmincnégy települést vettek célba tüzérséggel és drónokkal.
A támadásokban polgári infrastruktúra, beleértve magánházak és lakóépületek is megrongálódtak. A legfrissebb jelentések szerint egy gázvezeték, egy sürgősségi orvosi rendelő és egy tűzoltóság is megrongálódott.
A Herszoni terület Dél-Ukrajnában található, a Krímtől északra.
Ukrajna Biztonsági Szolgálata (SZBU) csütörtökön bejelentette, hogy letartóztattak egy 33 éves ukrán katonát, aki az orosz hírszerzésnek dolgozott. A férfi feladata az volt, hogy felderítse az ukrán rakétakilövő állások pontos helyét – írja az Interfax.
Az SZBU szerint az információk birtokában az oroszok drón- és rakétatámadást indítottak volna a terület ellen. A rakétarendszerek kulcsfontosságúak, ugyanis a Fekete-tenger part menti vizeinek védelméért felelnek.
A katonának annak a kiképzőközpontnak is meg kellett volna adnia a koordinátáit, ahol ő is kiképzést kapott. Az orosz hírszerzés akkor figyelt fel rá, amikor oroszpárti kommenteket fogalmazott meg az orosz védelmi minisztérium felületein. A férfit az ukrán hatóságok őrizetbe vették, és hadiállapot alatt elkövetett hazaárulással vádolják.
Oroszország 1 008 240 katonát veszített Ukrajnában a háború kezdete óta – jelentette az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara június 19-én.
A szám magában foglalja az orosz erők elmúlt napban elszenvedett 1080 áldozatát is.
A jelentés szerint Oroszország 10 951 tankot, 22 853 páncélozott harcjárművet, 52 420 járművet és üzemanyagtartályt, 29 328 tüzérségi rendszert, 1420 többszörös indítású rakétarendszert, 1187 légvédelmi rendszert, 416 repülőgépet, 337 helikoptert, 41 229 drónt, 3369 cirkálórakétát, 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót is elveszített.
Kaja Kallas, az EU legfőbb diplomatája szerint ha nem nyújtunk erősebb katonai és pénzügyi támogatást Ukrajnának, az sebezhetővé teheti Európát a növekvő orosz befolyással szemben, ami azt jelenti, hogy az európaiaknak „el kell kezdeniük oroszul tanulni” – írja a The Guardian.
Ha nem segítünk tovább Ukrajnának, akkor mindannyiunknak el kell kezdeni oroszul tanulni
– mondta Kallas, majd az orosz katonai kiadások meredek növekedését említette, megjegyezve, hogy Moszkva most több pénzt fordít védelemre, mint az EU, és többet, mint a saját egészségügyi, oktatási és szociális politikájára együttvéve.
Ennek fényében Kallas arra sürgette a kormányokat, hogy fogadják el a NATO új célkitűzését, miszerint a GDP 5 százalékát védelemre kell fordítani, figyelmeztetve Oroszország hibrid hadviselési taktikájára, beleértve a légtér megsértését, a kritikus infrastruktúrák elleni támadásokat és a titkos szabotázsműveleteket az EU határain belül.
Kirill Szazonov, az ukrán fegyveres erők katonája szerint az oroszok nem tudnak előrenyomulni Szumi régióban – írja az Unian.
Nincs gyors előrenyomulás. Megpróbálják elfoglalni Junakovkát. Nagyon jól ismerem ezt a falut. Megpróbálják bekeríteni, blokád alá venni. Csata folyik Junakovkáért. A mieink a minap kiűzték őket Andrejevkából, de újra megpróbálták mindenáron elfoglalni, tele van minden holttestekkel
– mondta Szazonov. Hozzátette a katona hírszerzésre, pilótákra és elemzőkre hivatkozva, hogy az orosz erők szinte az összes erősítést elvesztették, amelyet a támadáshoz küldtek.
Vlagyimir Putyin orosz államfő kijelentette, hazugság és téveszme, hogy Oroszország támadást tervez Európa és a NATO országai ellen – írja az MTI.
Az a legenda, miszerint Oroszország rátámadni készül Európára és a NATO-országokra, a leghihetetlenebb hazugság, amelyet a nyugat-európai országok lakosságára rá akarnak erőltetni
– mondta az államfő, felhívva a figyelmet arra, hogy a NATO katonai költségvetése a többszöröse Oroszországénak.
Hangoztatta, hogy a NATO-országok hadseregeinek átfegyverkezése nem jelent veszélyt Oroszországra nézve, az orosz hadsereg folyamatosan semlegesíti ezeket a fenyegetéseket. „Teljesen értelmetlennek” nevezte a NATO védelmi kiadásainak a GDP öt százalékára történő emelését.
A Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) jelentése szerint az orosz erők újra nagyszabású gépesített támadásokat indítottak a Toreck irányában, ami arra utal, hogy ezt a területet jelölték ki elsődleges célpontjuknak – írja az Unian.
2024–2025 telétől kezdve az orosz gépesített támadások megritkultak, amely a drónok megnövekedett képességei és az orosz páncélos járművek szállításának csökkenése miatt történhetett meg. Ennek következtében az orosz csapatok egyre inkább polgári járművekre, terepjárókra és motorkerékpárokra támaszkodnak támadásaikban, ami jelentős taktikai átállást jelent a korábbi nehéztechnikára épülő megközelítéshez képest.
Az ISW elemzői szerint az orosz mechanizált támadások újbóli megindítása a Toreck irányában azt jelzi, hogy az orosz katonai parancsnokság prioritást kíván adni ennek a frontszektornak. Ez a fejlemény fontos lehet a jövőbeli harci cselekmények szempontjából, különösen mivel az ukrán erők is jelentős veszteségeket okoztak az oroszoknak, megsemmisítve 15 nehézgépjárművet és nyolc motorizált járművet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenleg személyesen tervezi részvételét a június 24–25. között Hágában megrendezésre kerülő NATO-csúcstalálkozón – közölte az RBK Ukrajina.
A portálnak nyilatkozó forrás azonban megjegyezte:
A végleges döntés a csúcstalálkozó előestéjén születik meg. Ez még csak egy előzetes terv.
Hozzátette, az ukrán elnököt a holland király által rendezett, június 24-i vacsorára is meghívták, ahol jelen lesz Donald Trump amerikai elnök is. Zelenszkij várhatóan részt vesz egy, a védelmi iparnak szentelt fórumon is, amelyet a csúcstalálkozó alkalmából tartanak. Ugyanakkor most nem lesz hivatalos munkamegbeszélés az államfő és 32 NATO-vezető között, ahogyan az a korábbi washingtoni rendezvényen történt.
Az orosz erők kedden este nagyszabású támadást indítottak az ukrajnai Konsztantyinovka térségében található Jablunyivka és Olekszandro-Kalinove irányába – írja az Ukrajinszka Pravda.
A támadás este 7 és 9 között zajlott több hullámban, különböző időközökkel, összesen 23 páncélozott harcjármű és 13 motorkerékpár támogatásával. A rohamhoz mintegy 100 orosz katona csatlakozott, a tűztámogatást pedig az ellenség teljes arzenáljával biztosították.
A közlés szerint az ukrán védelmi erők sikeresen visszaverték a támadást, miközben 18 orosz páncélozott járművet és 13 motorkerékpárt megsemmisítettek, a személyzettel együtt. További öt harcjármű megrongálódott.
A gyalogság a tűzerő nyomása alatt megpróbált szétszóródni a környező erdősávokban, de ez sem akadályozta meg a jelentős veszteségek elszenvedését. Az ukrán hadvezetés szerint az orosz támadás kudarcot vallott, ez újabb bizonyíték arra, hogy a védelmi vonalak továbbra is stabilak a front ezen szakaszán.
Christoph B. Schiltz, a Die Welt német napilap újságírója szerint egy dolog világos az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatban: Vlagyimir Putyin húzza az időt. Mint írja, az orosz elnök nemcsak arra törekszik, hogy kimerítse és megszüntesse Ukrajnát, mint szuverén államot, hanem arra is, hogy megszabaduljon a konfliktus „gyökereitől”, és gyengítse a NATO-t.
Az Unian szemléjéből kiderül, hogy Schilz szerint a másik oldalon az amerikai kormányzat áll, amely nem Oroszországot tekinti fő ellenfelének, hanem Kínát. A jelek szerint Donald Trump elveszíti érdeklődését a béketárgyalások iránt, mivel nem történnek kézzelfogható előrelépések. Schiltz három forgatókönyvet fogalmaz meg arról, hogy milyen folytatása lehet a háborúnak:
Schilz előrejelzése szerint Ukrajnának jelentős engedményeket kellene tenni egy békeszerződés esetén, a frontvonal mentén befagyasztanák a konfliktust, és egy hatalmas demilitarizált övezet jönne létre.
Ausztrália szankciókat vezetett be 60 orosz olajszállító tanker ellen, amelyek az árnyékflotta részeként működnek, és amelyek segítségével Oroszország kijátssza a nemzetközi olajszankciókat – írja az Unian állami hírügynökség.
Ausztrália hozott egy, a legnagyobb szankciókat jelentő döntést az orosz katonai gépezet ellen: 60 olyan hajót érintettek, amelyek a »tankerflottát« alkotják, és amelyek az olajszankciók kijátszására és az agresszió finanszírozására lettek használva
– mondta Andrij Jermak, Ukrajna elnöki hivatalának vezetője.
A bevezetett intézkedések szerint a tankerhajók nem férhetnek hozzá a kikötőkhöz, nem köthetnek biztosítást és nem végezhetik el a szükséges karbantartásokat sem.
Jermak kiemelte, hogy Ausztrália eddig több mint 1400 szankciót vezetett be, és ez az új intézkedés a Kremlre gyakorolt nyomás folytatásának része. A hivatal vezetője azt is hozzáfűzte, hogy ez az első olyan szankciós lépés, amely kifejezetten az orosz árnyékflotta ellen irányul.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy kész találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel, de kételkedik Zelenszkij döntéseinek legitimitásában – közölte az MTI.
„Kész vagyok találkozni mindenkivel, beleértve Zelenszkijt is. A kérdés az, hogy ki fogja aláírni a dokumentumokat” a békéről – mondta Putyin nemzetközi hírügynökségek vezetőivel csütörtökre virradóra Szentpéterváron tartott találkozóján.
„Az ukrán elnököt öt évre választják meg, és még hadiállapot esetén sem létezik lehetőség a mandátum meghosszabbítására. Hadiállapot esetén csak a parlament munkája hosszabbítható meg. Az elnök jogairól ebben az esetben sehol sem írnak” – tette hozzá.
„Higgyék el, mi is szeretnénk ezt (a konfliktust befejezni), és minél gyorsabban, jobb, ha békés úton” – nyilatkozott.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma megerősítette, hogy a keddi, Kijev elleni orosz légitámadásban egy amerikai állampolgár is meghalt – adta hírül a Reuters.
A hírt szerdán közölte Tammy Bruce, a tárca szóvivője, aki hozzátette, elítélik a támadást.
Tudomásunk van a tegnapi kijevi támadásról, amely számos áldozatot követelt, köztük egy amerikai állampolgár tragikus halálát. Elítéljük a támadásokat, és legmélyebb részvétünket fejezzük ki az áldozatoknak és az érintettek családjainak
– mondta Bruce egy sajtótájékoztatón.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!
